Az ember nem rájön valami lényegesre, hanem megsúgják neki odaföntről. Aki ezt tudja, lehajtja a fejét, és azt mondja, megsúgták. Nincs a földön semmi sem ok nélkül...
Bussay László

Netbirtok

Egy kis menedék a szőlőhegyen. Ez a kis netbirtok újjá akarja éleszteni a régi szőlőhegy világát. Újjá akarja építeni a ledőlt bástyákat, az enyészet világát, hogy újra élettel teljen meg a hegy, s a pince. Emlékezni, s újra átélni szeretne egy régi értékrendet. E sorok írója egy műegyetemet végzett srác, aki a jövőben a borral is szeretne foglalkozni.

Dr. Bussay Lászlóval készült interjúk, vele foglakozó cikkek.

Borbarát magazin 2004 tavasz:

IX. évfolyam 1. szám

Bussay Lászlónál megtaláljuk mindazt, amiért a bort jobban kedveljük más italoknál. Az orvosi rendelés után következik a munka a szőlőben - néhány órás magányos beszélgetés. Sok ezer apró mozdulat, pillanatnyi megtorpanások: mind ott szunnyadnak a boraiban. Az elmúlt esztendőben irgalmatlanul sokat dolgozott a szemenyei körzeti orvos. Ügyelt két körzetben, borászkodott és új feldolgozót épített.

Este érkeztem hozzá. Az asztalon jó kis zalai noah - csörnyeföldiesen "turbórizling" - meg szóda fagyoskodott és őzpörkölt gőzölgött. Most sem volt egyedül a házigazda, vendégek kortyolgatták a szőlő levét pincéjében és a konyhájában is. Maradandónak tűntek a látogatók, kitartóbbaknak, mint a sötétség a ház előtt. Bussay László úgy állt megint előttem, mint valami hatalmas bölény, aki jámbor az ég alatt, de akitől az Isten mentse meg az embert, ha egyszer kihozza a béketűrésből. Örömmel nyugtáztam, futja még erejéből, s nem roskad össze a tehertől, amit egy-két esztendeje vett a vállára.

Őszintén szólva azok közé tartoztam, akik óvták a pinceépítéstől, a hitelektől, meg a határidőktől, s mindezekkel együtt attól az áldatlan folyamattól, melynek során hobbiborászat észrevétlenül parasztnyúzó földesúrrá alakul át, aki talán egyedül a feleségét nem szereti el a földművesnek. Bussay László mégis belevágott az építkezésbe, és feldolgozó ja ősz végére elkészült. A tetejében ott büszkélkedik jövendő otthona: gyönyörű, szinte kivágja a teret a hegyoldalban. Északra, a konyhaablak előtt szürkebarát ültetvény sorjázik hosszú rendben, melyet kelet felé más fajták váltanak fel egy kies, szépen gondozott völgy karéjéban. Nyugatra a fák lombja között az Alpok kéklik tiszta időben, és délről sem hallatszik semmi az utak rohanásából, mert a tramini sorai fölött megreked a Lenti és Letenye között autópályát építők zaja.

Szinte havonta látogatom: mintha saját álmaimért aggódnék. Telepítget, növekszik, dolgozik, s a háttérben állandóan ott lebeg a kérdés, hogy vajon merre tart munkájában. Képes-e a sztárok, a divatok, a szabadon nyargalók előtt lépdesni, éppen csak annyival, hogy az elegancia - amellyel a kanyarokat oly hibátlanul vette - ne veszejtse el se a bort, se gondolatainak tisztaságát? Nála nem egyszerűen az ízeket kell keresni.

Együtt megyünk ízlelgerni a hordók közé. Na, nem a régi, párás, kóstoláshoz kényelmetlen pincébe, hanem az újba, a tágasba, a világosba, ahol már nem kell az egyik lábunkról a másikra állni, fázni, keresni a támaszkodó helyet: végre egyedül a borra figyelhetünk. Bár 1995-ben kezdődött a palackozott Bussay-borok történelme, csak az 1997es évjárattól találkozhattunk a forgalomban is egyes tételeivel. Ezek a borok három irányból közelítve kezdték formálgatni a pince stílusát. Az első irányt a kései szüretelésű traminik képviselik: tiszták, illatosak, elegánsak, elzászi fizimiskájú gyermekek. Fontos szerepet játszottak abban, hogy a birtok és vele Zala felkerüljön az élő borvidékek térképére. Nem voltak olyan zavarosan illatosak, mint kortársaik, amelyek döntő többségükben a cserszegikkel, irsaikkal, muskotályokkal tuszkolták magukat előre, hogy a fogyasztók érzékszervein mindent háttérbe szorítva uralkodjanak. Nem voltak lágyan szétesettek, szörpösen elfolyók sem, mely tulajdonságok mindig tetszést aratnak a kezdő fogyasztók körében. Tiszta, visszafogott illatú, lecsiszolt, de eleven savú, kiegyensúlyozott borok.

Bussay László a traminihez hasonló mértékben formálta borról alkotott fogalmainkat száraz szürkebarátjaival. Már az 1999-es tételt is az elsők között lehetett, emlegetni, 2002-ben viszont már - hazai viszonylatban - páratlan egyértelműséggel fogalmazta meg a fajta egyéniségét. Mindezek ellenére Bussay László traminijének és szürkebarátjának nem a fajtakarakter hibátlan bemutatása a legnagyobb értéke, vagyis nem különbözőségük, hanem azonosságuk. Egyikük sem. pengeként, tömör feszességgel, sokkal inkább arányával, kellemes fogyaszthatóságával fogalmazza meg: ez a csörnyeföldi bor. A hasonlatosság kikerülhetetlenül a harmadik irányt, a házasítást, az Esküvét emelhetné az előtérbe, amely - bár a szükség szülte - a fajtakérdés túllépésének lett az úttörője.

Mindezek ellenére korántsem biztos, hogy Bussay László a házasítások, a birtokborkészítés mellett kötelezi el magát. A 2003-as tételek némelyikéből ugyan cuvée-t állít majd össze, a legnagyobb izgalmat mégis a szürkebarátok sorozata nyújtja. Az egyes tételek nem csak az erjesztésre és érlelésre szolgálóhordók, hanem az ültetvény helye szerint is eltérnek egymástól.

A birtok ültetvényei lépten-nyomon azt cáfolják, hogy a Mura menti löszös, agyagos dombok egységes, homogén talajú szőlőtermő vidéket alkotnak, ezért a dűlők előbbre- vagy hátrébbvalósága errefelé kizárólag fekvés kérdése. Nem egészen így van. Már a birtoknak otthont adó domb neve - Kövecs-hegy - is sokatmondó. Állítólag egykor erre folyt az Ös-Duna, és annak sodrása tette le a Kövecs-hegy tetején mindenütt felbukkanó kétökölnyi köveket. De ez a kaviccsal keveredő löszös, agyagos terület szinte fel sem tűnik a völgy nyugatra forduló karéjában található Kapatörő mellett, amely majdhogynem natúr kavicságy. Pár száz négyzetméteren olybá tűnik, mintha valahol a Rhone alsó folyásánál járnánk. Teljesen önálló világot alkot - elsősorban kitettsége miatt - a Kapatörő hátában, a következő völgykaréjban virító keleti fekvésű szőlő is. Nem tudjuk, hogy a különbözőségek mit eredményeznek a borokban. Mindössze annyit látunk, hogy három-négy dűlőt is néven szólíthatnánk a doktor úr területein. Ma már az a legnagyobb kihívás a birtok elött, hogy az azonosság megfogalmazása után a borokon keresztül színekre bontva is megmutassa a vidék egyéniségét. Mindezt persze tökéletesen kézműves módon. A 2003-as borok például január végéig (lapzártánkig) egyszer voltak lefejtve, így kavargatás nélkül, érintetlenül pihentek a finomseprőn (körülbelül 20-30-as szabadkéntartalom mellett).

BUSSAY LÁSZLÓ

Csörnyeföld, Kövecs-hegy Telefon: 30/399-6040

TERMŐTERÜLET: összesen 5,7 hektár Csörnyeföldön, a Kövecs-hegyen.

ÜLTETVÉNYEK: a régebbi telepítések (2,5 hektár) 2 x 0,8 méteres, az újabbak (2,5 hektár) 2 x 0,6 méteres térállásúak. Mindegyik ültetvény alacsony kordonon művelt, mindössze 0,7 hektár vegyes (tramini, ezerfürtű és csemege) szőlő moser művelésű. A telepítések közül 2 hektár még nem terem.

FAJTA ÖSSZETÉTEL (hektárban): olaszrizling: 2, rajnai rizling 1,5, szürkebarát 1,2, sárgamuskotály 0,4, tramini, ezerfürtű, kövérszőlő összesen 0,6 hektár