A
birtok Zala „bormegye" területén található, Keszthelytől 15km-re a Zalaszántóhoz tartozó Derékhegyen. Alapítása vélhetően ükapám, Czibor Albert (1855-1925) nevéhez fűződik a 19. század második felében. Bár feltehetően már az őt megelőző generációk idején is a család tulajdonában voltak kisebb területek a térségben, de a birtok komolyabb növekedése, gazdagodása az ő szorgalmas, alázatos munkáját dicséri. A családi legendárium számos története támasztja ezt alá. Ő adományozta a derékhegyi kápolna harangját 1918 körül és építésében is aktívan részt vett. Ükapám halála után (1925) a birtok fejlődése megtört. Az 1 hektáros határt valamivel meghaladó terület egy részén szőlő található, 1213 tőke, főként szerényebb képességű ún. direkttermő fajták. Kisebb számban Zweigelt, Olaszrizling, Írsai Olivér és Muscat Ottonel is található, nagyrészt kordon művelésben, sok helyütt hiányzó tőkékkel. Fajtaváltás elkerülhetetlen a közeljövőben.A birtok magán viseli a filoxéra vész utóhatásait és egy szerencsétlen század felének lenyomatát. Értékeinket, hagyományainkat ápolva szeretnénk a régi dicsőséget visszaállítani. Szeretnénk kalapot emelni, ükapánk, s ősei előtt. Arra azért ügyelve, hogy el tudjuk mondani, hogy „jobb ám a borunk, mint öregapánké". S legalább egy kicsit olyan alázattal dolgozni, s élni, mint ők tették. Ötletekkel, tervekkel mindenesetre már teli az asztalfiók.
Szóval itt vagyunk most. Adott még hozzá egy méltatlanul elfelejtett és lesajnált borvidék. Ez lenne ugyebár Zala. Igaz, Bussay László, a muravidéki borvos számos bora nem csak nálam szerepel a "best ever" kategóriában. A honlap céljai között szerepel a birtok és a hegy életének időről időre történő naplószerű bemutatása. Néhány boros élményem megosztása, csak úgy a magam örömére. Pár szó azokról az emberekről, akik komoly hatással voltak rám, akár borról van szó, akár másról. Aztán meg célja persze, hogy a bor ürügyén beszéljen fontos dolgokról... Mert ugye végül is ketten maradnak: Isten és a bor.
L. Nagy László
