Az ember nem rájön valami lényegesre, hanem megsúgják neki odaföntről. Aki ezt tudja, lehajtja a fejét, és azt mondja, megsúgták. Nincs a földön semmi sem ok nélkül...
Bussay László

Netbirtok

Egy kis menedék a szőlőhegyen. Ez a kis netbirtok újjá akarja éleszteni a régi szőlőhegy világát. Újjá akarja építeni a ledőlt bástyákat, az enyészet világát, hogy újra élettel teljen meg a hegy, s a pince. Emlékezni, s újra átélni szeretne egy régi értékrendet. E sorok írója egy műegyetemet végzett srác, aki a jövőben a borral is szeretne foglalkozni.

Dr. Bussay Lászlóval készült interjúk, vele foglakozó cikkek.

Zalamédia, 2007 március

A legjobbak között Dr. Bussay László rizlingje

A bor szerelmese

Dr. Bussay László csörnyeföldi háziorvos olyan ember, akiben már rég nem csak az orvost látják a betegei. Ő ugyanis több annál: barát, akire fel lehet nézni, hiszen napjainkban Magyarország egyik legkiválóbb borászaként ismerik szerte a világban. A sikeres borász újabb sikert "gyűjtött be", a minap egy brit gasztronómiai folyóirat a világ tíz legjobb rizlingbora közé választotta Olaszrizlingjét.

– Még otthon, a családi pince előtt volt egy hektár hagyományos szőlőnk, amit nagypapa művelt – válaszol a múltat, a bor és a szőlő szeretetének eredetét firtató kérdésünkre dr. Bussay László. – Én a nagypapától mindent megtanulhattam volna a szőlőről, amit érdemes, de kisgyerekként még nem érdekelt a téma. Ezt most már végtelenül bánom, mert oda is figyelhettem volna arra, amit mondott.

Aztán nagypapa meghalt, otthon megvan még a szép családi pince, de most már csak egy kicsi szőlővel. Szóval ennyi az előzmény. Végül aztán én ide kerültem, jó bort akartam inni és telepítettem magamnak egy negyed hektárt. Szerencsére a borok jobbak lettek, mint amit vártam. És ha már jó, miért ne legyen több? Amit itt most lát – mutat körbe – öthektárnyi szőlő, huszonhatezer tő.

Mindent a szakirodalomból sajátítottam el, autodidakta módon, de ez nem volt több egy információhalmaznál. Úgy vélem ugyanis, az ember igazán a gyakorlatban tud tapasztalatokhoz jutni, ezek a tapasztalatok teszik tudássá az előzetesen megszerzett információkat.

– A huszonhatezer tő hallomásra is rengeteg, ránézésre meg pláne... Hogy győzi idővel?
– A válaszom egyszerű: sehogy. Hétkor kezdek a rendelőben, s ha a betegek tíz-tizenegy óra környékén elfogynak, loholok fel a hegyre, és este hétig, nyolcig dolgozom. A családom szerencsére elviseli ezt a dolgot. A feleségem végtelenül türelmes, s azt kell mondanom, igaz a mondás, hogy aki egy szőlőtermelő mellett kibír egy életet, az minden bűne ellenére a mennyországba fog kerülni.

– Szokatlan, ha egy orvos mezőgazdasággal, borászattal foglalkozik. Nem néztek Önre kicsit furcsán a betegei?


– Nem, én inkább úgy látom, itt az a szokatlan, ha valakinek nincsen birtoka, nem foglalkozik szőlővel. Errefelé azon gondolkodnak el az emberek, hogy neki vajon miért nincs.

– Milyen fajtákkal foglalkozik?

– Traminit, Szürkebarátot, Olaszrizlinget, Rajnai rizlinget termesztek, s azért döntöttem e fajták mellett, mert ezen a vidéken ezek voltak az őshonosak. Azonban a minőségi bor nem kizárólag a fajtán múlik, hanem a művelési formán is. A nagy tőkeformák azért nem jók, mert nagy térállásúak, s ha az ember le szeretne "hozn" bizonyos mennyiségű és minőségű szőlőt, akkor egy-egy tőkét nagyon meg kell terhelni.

Azonban a jobban megterhelt tőkék nem adnak olyan jó minőségű bort, mint a kevésbé megterheltek. A művelési forma helyes megválasztásával, a tőkeszám növelésével elérjük, hogy az adott növénynek csak néhány fürtöt kell kinevelnie, jelesül nyolcat-tízet.

– Mit gondol, mit kell tennie annak, aki Önhöz hasonlóan viszonylag rövid idő alatt nevet akar szerezni a hazai borpiacon?

– Semmi mást nem kell tenni hozzá, csak tisztességes bort kell készíteni. Ehhez pedig szükség van egy jó dűlőre, egy alázatos gazdára, némi szaktudásra, amelynek borászati részéből a lehető legkevesebbet szabad csak felhasználni. Feltétel nélkül kell szeretni a bort, mert aki nem így gondolkodik, az szerintem nem tudja testét-lelkét beleadni a borba. Ha nem szeretem, amit csinálok, akkor nem tudom, hogy annak milyen eredménye lesz. Pontosabban én sejtem...

Bussay László azt mondja, mostanában szerencsére élénkül a falusi turizmus, egyre többen jönnek fel a hegyre, hogy megkóstolják a Bussay-pincészet nedűit. Hogy érdemes, azt az is bizonyítja, hogy a Decanter nevű angol gasztronómiai folyóirat a minap a világ tíz legjobb rizlingbora közé választotta a csörnyeföldi háziorvos Olaszrizlingjét. Bussay László egyedüli magyarként képviseli hazánkat a rangos listán.(Zalamédia/napló)