Az ember nem rájön valami lényegesre, hanem megsúgják neki odaföntről. Aki ezt tudja, lehajtja a fejét, és azt mondja, megsúgták. Nincs a földön semmi sem ok nélkül...
Bussay László

Netbirtok

Egy kis menedék a szőlőhegyen. Ez a kis netbirtok újjá akarja éleszteni a régi szőlőhegy világát. Újjá akarja építeni a ledőlt bástyákat, az enyészet világát, hogy újra élettel teljen meg a hegy, s a pince. Emlékezni, s újra átélni szeretne egy régi értékrendet. E sorok írója egy műegyetemet végzett srác, aki a jövőben a borral is szeretne foglalkozni.

Kiskapu

Dr. Bussay Lászlóval készült interjúk, vele foglakozó cikkek.

A borászkodás genetikai terheltség, olyan mint az őszülés vagy a kopaszodás

2010 július - ZH

Az ember, legalábbis ha nem zalai, ritkán említi szűkebb régiónkat a hazai borvidékek között. A direkttermő noah pedig már itt is a múlté, ideje hát, hogy számba vegyük a megye zamatos nedűit, figyelmet szenteljünk remek borászainak. Elsőként dr. Bussay Lászlóhoz látogattunk.

 

Az asztalt körülülőknek szőlőlugas nyújt árnyat, amíg beszélgetünk, tekintetünk az ültetvényt pásztázhatja: lenyűgöző a látvány a csörnyeföld határában emelkedő Kövecs- hegyről. Annak idején, amikor a nagypapának segédkezett a Nagypeterd közeli Nyugotszenterzsébet-hegyen, Baranyában, dr. Bussay László aligha gondolta, hogy egyszer a maga akaratából vállalkozik földművelésre.

- Nem azért hívott dolgozni a nagypapa, mert szüksége volt az unoka munkájára, hanem, hogy gyerekként megtanuljam, mi a munka becsülete. Akkoriban piszkosul nem érdekelt a szőlő, de a borászkodás genetikai terheltség, olyan mint az őszülés vagy a kopaszodás. 1987-ben kerültem ide, 1988-ban már el is ültettem az első tőkét - mesélt az előzményekről a muraszemenyei háziorvos, aki öt zalai falu betegeit látja el és, akit a betegeitől kapott borok vezettek vissza a tőkék közé: ha esténként megkóstolta némely ajándék palack tartalmát, „az összes bűne eszébe jutott”. A kezdeti negyed hektár mára hat hektárra nőtt. A döntésben - hol legyen a birtok - egy akkor 25 éves fügefára hagyatkozott, melyről két-háromszor is lehetett szüretelni. Ha a föld, a klíma ideális ennek a gyümölcsnek, akkor a szőlő számára is kiváló. A fajtaválasztást elvileg segíthette volna mások tapasztalata...

- A Zichy uradalom idős vincellérei azt mondták, nem az a lényeg, én milyen fajtát szeretnék, hanem az, milyen fajtát fogad be a föld, a terroir. Sajnos nem mindenben hallgattam rájuk, így aztán eleinte mindenfélét telepítettem. Az csak duma, hogy más kárán tanul az ember. Ma a fajtaválasztékom szinte teljes egészében megegyezik azzal, amit egykor tanácsoltak. Van olaszrizling, rajnai rizling, szürkebarát, sárga muskotály, fűszeres tramini, pinot noir, csókaszőlő...

Ez utóbbi ősi, Kárpát-medencei fajtával a nadapi Szentesi József „fertőzött” meg. Minden boromat egyformán szeretem, ahogy az ember a gyermekei között sem tesz különbséget. Hamvas Béla mondta, hogy minden napszaknak, hangulatnak megvan a maga bora. A csóka még olyan, mint a durcás gyerek, szelídülnie, gömbölyödniük kell. A szürkebarát, a tramini a nagy, testes, ezekhez nem mindig nyúl az ember, míg a pinot noir, a rizling bármikor kortyolható. Az olaszrizling hírét újra fel kell építeni, mert az utóbbi ötven évben minden vacakot ezen a néven mértek. Öregapám úgy határozta meg, hogy a szegény ember bora, mert sosem csapja be.

Márai Sándor azt írta, a rizling olyan, mint a közhely az ember gondolkodásában: összeköti a dolgok mélyebb értelmét. Két pohár után már a szférák zenéje jut az ember eszébe, nem a mindennapi gondok... A borral együtt kell élni, kóstolgatni, hiszen mindig más arcát mutatja a különböző fejlődési stádiumokban. Volt egy öreg barátom, pá vezetciensem, nagyon jó borai voltak. Krónikus szívritmuszavara lett, a kollégáim meg eltiltották a bortól. Azután, bár úgy készítette, mint addig, csak éppen nem ízlelgette, borzalmas borai lettek... Bussay László autodidakta módon tanulta a borászmesterséget, igaz, az orvosi egyetemen jó alapot kapott kémiából, mely átfordítható a lankákon hasznosítható tudásra. A könyvek adta ismeretek egészültek ki a tapasztalattal. S, hogy is van az, hogy a hozzáértő a szeder vagy éppen az eper ízét érzi a borban?

- Tanulható tulajdonságról van szó - válaszolt. - Molekuláris tisztaságú illatminták állnak hozzá rendelkezésre. Minden sikeres férfi mögött egy nő áll, ez esetben is így van, sőt. A jegyzőként dolgozó feleség, Ratkovics Ágnes a pincészet adminisztációjának nem kis feladatát vállalta fel. Az „őrzők” is kiveszik a részüket a munkából: az idősebbik lány, Dóri orvosi egyetemre jár, a fiatalabb, Bianka jogásznak készül.

- Azt mondtam, nem kell borásznak lenniük, én is az orvoslás mellett foglalkozom vele. Élvezik, szeretik - tette hozzá a büszke édesapa. Eleinte hobbinak gondolta a borászkodást Bussay László, idővel üvegbe került a nedű és nem maradt el a siker sem. Palackjait Michelin-csillagos belga étterem is kínálja, Hollandiában is forgalmazzák. A brit Dacanter magazin négy éve a világ tíz legjobb rizlingbora közé választotta Esküvé nevű cuveéjét, egyedüli magyarként. Az Alpok- Adria versenyen öt ország pincészeteinek borai között traminije kapott nagydíjat hét éve. Majd´ tíz éve vesz részt a Pannon Bormustrán, idén a 2007-es szürkebarát és 2009- es tramini is nyert. E megmérettetéseken több száz bor közül választja ki egy nemzetközi zsűri az ország húsz legjobb fehér-, húsz legjobb vörös- és tíz legjobb desszertborát. Ez, kommentálta a jó eredményeket, Zalának elismerés. A kérdésre, mitől jó a bor, Szepsy István gondolatai idézte:

- Termelj nagyon jó alapanyagot a szőlőben, aztán ne rontsd el a pincében! A Kárpát- medencének nincs olyan darabja, ahol ne lehetne tisztességes bort készíteni szelíd, alázatos kezekkel - fogalmazott Bussay László. Legyen szó, Eger, Somló, Balatonfelvidék, Etyek, Sopron, Arad hegyalja, Szerémség vagy Szerbia, mindenütt rálelhet az ember az igazán zamatos nedűre. - Minden bor a gazdától hiteles, mindegyikben egy álom van.

Forrás: Zalai Hírlap