Az ember nem rájön valami lényegesre, hanem megsúgják neki odaföntről. Aki ezt tudja, lehajtja a fejét, és azt mondja, megsúgták. Nincs a földön semmi sem ok nélkül...
Bussay László

Netbirtok

Egy kis menedék a szőlőhegyen. Ez a kis netbirtok újjá akarja éleszteni a régi szőlőhegy világát. Újjá akarja építeni a ledőlt bástyákat, az enyészet világát, hogy újra élettel teljen meg a hegy, s a pince. Emlékezni, s újra átélni szeretne egy régi értékrendet. E sorok írója egy műegyetemet végzett srác, aki a jövőben a borral is szeretne foglalkozni.

Kiskapu

Kihagyhatatlan #1 – száraz tokajiak nyomában

Furmint, hárslevelű...igazi hungarikumok. Ma már többnyire csak az utóbbi évtizedekben nemesített klónjaikat termesztik. Pontusi-balcanica fajtakör, amiből egyenesen következik, hogy fagyérzékenyek, késői érésűek, és kedvező évjáratokban képesek a borkészítés egyik legvagányabb trükkjére, az aszúsodásra. Ám, ha kicsit félretesszük nagy hírű aszúinkat, desszertborainkat, most már ott vannak a nagy tokaji szárazak is. Jó cukorgyűjtő képességüknek, sajátos illatuknak (hárslevelű) és markáns savösszetételüknek (furmint) hála, magas alkoholtartalmú, egyedi, férfias karakterű szárazborokat köszönhetünk nekik. Egyúttal kiválóan alkalmasak a borvidék s annak dűlöinek, mineralitásának megszólaltatására, méghozzá nem alsó hangon.

Ezek az alaptulajdonságok avatják őket utánozhatatlan borokká. Nem véletlen tehát, hogy a legnevesebb tokaji nagyágyúk „A száraz fehérbor” sziluettjét vélték fölfedezni bennük az utóbbi néhány mozgalmas év során. Büszkeségre, sőt nemzetközi kiugrási lehetőségre nyújthatnak alapokat, hisz ha vannak sajátosan eredeti boraink, melyekre igazán büszkék lehetünk, hát a tokajiak azok. Egy szép folyamat elején/közepén járunk még tehát. Körülbelül 10 éve feszegetjük a száraz furmintok, hárslevelűek terén saját határainkat, és bízunk az egyre szebb és szebb sikerekben. Íme néhány a legnagyobb klasszikusok közül....

Folytatás a Táncolómedve.hu-n