Népszerű dolog ilyenkor bort, borokat ajánlani az ünnepi ebédhez, vacsorához. Én most inkább egy esti beszélgetéshez javaslok bort. Egy olyan év végi estéhez, amikor pár jóbarát körbeül egy asztalt és hátradőlve beszélgetnek a világ dolgairól. Amikor egy kicsit elfelejtik a gondjainkat, bajaikat. S mikor ezt a bort isszák, határozottan csettintenek egyet, s bizonyára eszükbe jut egy év múlva is, hogy nagyszerű volt. Nem is én lennék, ha most nem egy Bussay borról beszélnék. Igen, igen Bussay László 2007-es Olaszrizlingjéről. Az Olasz az a fajta, amire sokáig csak legyintettem, mert többször találkoztam belőle pocsékkal, mint korrekttel, hát még páratlannal! Pedig ez a tétel remek, már-már páratlan. (>>>)Másfél hónapja is lehet, amikor Marci (dalton1) Bussay kóstolóján találkoztam vele és nagy kedvencem lett. Egyben megvilágosodtam, hogy "milyen Villány te szerencsétlen?!" Szóval "nem kell mindig kaviár", most épp az Olaszrizling is kíváló lesz.
| < Előző | Következő > |
|---|
