Egy kis menedék a szőlőhegyen. Ez a kis netbirtok újjá akarja éleszteni a régi szőlőhegy világát. Újjá akarja építeni a ledőlt bástyákat, az enyészet világát, hogy újra élettel teljen meg a hegy, s a pince. Emlékezni, s újra átélni szeretne egy régi értékrendet. E sorok írója egy műegyetemet végzett srác, aki a jövőben a borral is szeretne foglalkozni.
Jeges kéz a szívemen
- Nem volt időm, Istenem! -
Egyedül a tömegben
Szeretetben, jó melegben
Csak én fázom újra
A sarokba bújva
A félelemtől, valamitől
Hogy nem mondtam el
Nem mondhattam el
Ki tudja, hányszor
Hogy mennyire hiányzol...
† Czibor Albert 1956-2008
| < Előző | Következő > |
|---|
